A Talajerőgazdálkodási Kft. által forgalmazott szarvasmarhatrágya a trágyakezelési technológia révén steril, gazmagoktól mentes. Szárazanyag tartalma 83%, szervesanyag 73% feletti.
A szarvasmarhatrágya szeparálás után 70 Celsius-fokon van hőkezelve. Ennek egy részét így alomként a szarvasmarhák alá visszarakják, a másik feléből készül a szarvasmarhatrágya, amely a tápanyag kiegészítés legősibb és a növények számára az egyik leghálásabb formája. A trágyában élő mikroorganizmusok a talajélőlények és a táplálékháló számára a legfontosabb tápanyagok, a talajélet alapja. A növények a mikrobiális lebontók által előkészített tápanyagokat tudják a legkönnyebben felvenni, ellentétben a műtrágyákkal, amelyek készen kínálják a tápanyagokat, ezzel a növény immunitását, ellenállóképességét közvetetten csökkentve. A 70 Celsius-fokon kezelt alapanyagban a gyommagvak és egyéb kórokozók (fekál, szalmonella stb.) elpusztulnak, így a forgalmazott szarvasmarhatrágyánk sterilnek minősíthető. A szeparálás miatt a szemcseszerkezete ideális, 20 mm alatti.
A növényi tápanyagok visszapótlásának legősibb formája a szervestrágyázás, a történelem során a gazdálkodásban és főként a növénytermesztésben az állati trágyákat használták erre a célra. Csak a 19. században, Liebig német tudós kutatási eredményeit követően kezdtek foglalkozni a mesterségesen, kémiai üzemekben előállított ásványi eredetű műtrágyákkal.
A műtrágyák könnyű adagolhatósága és kijuttatásának egyszerűsége miatt hirtelen és nagyon gyorsan terjedtek el. A múlt század második felében már világosan látszódtak a szerves trágyák alkalmazásának hiányából adódó gondok, amelyeket a mesterségesen előállított gyári készítmények és termékek nem pótoltak sőt, egyre terjedtek a szervesanyag hiányából és a túlzó tápanyagellátottságból eredő problémahalmazról szóló tanulmányok. Az elsivatagosodás, a humusz eltűnése a szántóföldekből egy jelenkori és a szervestrágyázás eltűnésének, a szármaradványok a termőföldről való elhordásának eredménye.
A szerves trágyák a bennük található, a trágyát alkotó humusz anyagok segítségével igen, ugyanakkor a műtrágyák a talaj szerkezetére nem képesek kedvező hatást gyakorolni. A szerkezetre gyakorolt hatás a jobb víz- és levegőgazdálkodásban nyilvánul meg, de kedvezően hat a talaj hőháztartására is – mindemellett a bomlása során jelentős mennyiségű tápanyag is felszabadul. A hőháztartásra könnyen adhat példát az elsivatagosodott területek feletti nyári éjszakai lehűlések mértéke, vagy a nappali túlforrósodás. Sajnos a hagyományos tartású állattenyésztés visszaesése következtében egyre kevesebb a növénytermesztésben használható jó minőségű szerves trágya.
A zöldségfélék között vannak olyan fajok, minta a paprika, a paradicsom, a padlizsán, a tökfélék, a káposztafélék, amelyek eredményes termesztése csak kifejezetten jó szerkezetű, azaz morzsalékos, levegős, vizet és tápanyagokat jól tároló talajon képzelhető el. Ha a csemegekukorica, a zeller, a burgonya nem is tartoznak a legigényesebb fajokhoz, de a jó szerkezetű talajon könnyebb a termesztésük, többet és jobb minőséget teremnek.
Több üzleti terület közül a virágföld üzletág 20 éve foglalkozik közép-felső kategóriás termesztőközegek gyártásával és értékesítésével.
